60 éves a Magyar Forint

2006. augusztus 1-jén éppen hatvan éve, hogy Magyarországon forgalomba került a ma is használatos fizetőeszközünk, a forint.

A pengő 1946 elejétől soha nem látott ütemben és mértékben értéktelenedett el. 1946 nyarán 50 milliárd pengővel volt egyenértékű az egy évvel korábbi 1 pengő vásárlóértéke, s megjelent a világtörténelem legnagyobb címletű bankjegye, az egymilliárd-billió pengő. A kereskedelem és a pénzforgalom összeomlott, árut csak áruért lehetett cserélni.

Az új fizetőeszköz, a forint 1946. augusztus 1-jén jelent meg. Egy új forint négyszázezer-kvadrillió pengővel volt egyenértékű (a négyszázezer-kvadrillió leírva 29 nulla a 4-est követően). A régi pengő forintra váltása gyakorlatilag nem volt lehetséges. Az értéktelenné vált pengő-bankjegyek az utcaseprők lapátjára kerültek, otthon a gyerekek játszottak vele, vagy gyújtóspapírnak használták. Miután az új forint bevezetésének megfelelő árufedezete volt, sikerült helyreállítani a pénzforgalmat és a kereskedelmet, lassan kilábalt az ország a soha nem látott mértékű inflációból.

A középkor leghíresebb aranyérmei közé tartozott a forint. Az aranyforint nevét Firenze városról nyerte, ahol 1252 óta vertek aranypénzt. A firenzei (florentino) aranyforintokat Európa majdnem összes fejedelme bevezette. Egész Európában Magyarország volt az első, mely elfogadta az aranyvalutát. Károly Róbert 1325-ben a firenzei mintára veretett florentinust, vagyis forintot. A Károly Róbert-féle aranyokra Keresztelő Szent János képe volt vésve. I. Lajos alkalmazta először Szent László képét, s e gyakorlat Rudolf király koráig tartott, azután a magyar aranyakra a király arcképét verték. A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett ismét a forintot. Ez a forint már nem arany alapú pénz. A forint váltópénze a fillér volt, de 1999 óta már nincs forgalomban.

A forint Magyarország Európai Uniós csatlakozása után is megmaradt, de nem sokáig lesz már forgalomban. Kivonásának időpontja egyelőre még bizonytalan. Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozást követően kezdetét veszi a nemzeti bankjegyek és érmék euróra történő cseréje, és a nemzeti devizanemekben vezetett számlák eurószámlákra történő átszámítása kötelezővé válik.

Minden érmén szereplő elemek:

• előlap: „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” körirat, verési évszám
• hátlap: díszítővonal, „FORINT” „BP” verdejegy

Előoldal képe	Előoldal	Hátoldal képe	Hátoldal
	Károly Róbert arcképe		„Diósgyőri vár” metszet,
	II. Rákóczi Ferenc arcképe		sárospataki várról készített metszet
	Mátyás király arcképe		Herkules-kút és egy corvinarészlet
	Bethlen Gábor arcképe,		„Bethlen Gábor tudósai között” metszet
	gróf Széchenyi István arcképe		nagycenki Széchenyi kastélyról készített metszet
	I. István király arcképe		Esztergom látképe
	Deák Ferenc arcképe		régi képviselőházról készített metszet, színét változtató rozetta

Bővebben a Magyar Forintról ITT olvashat!

Kategóriák: Kultúra (0) , Művészet (0) , Történelem (0)

Eddig 2 hozzászólás érkezett

1. Princz Tamás:
   2007. 02. 16. 17:50

   Szerintem nem szép eggyeltalán a magyar forint!
   Mert szerintem túl nagy értékekbe van!
   Mostmár késő megváltoztatni mert mindjárt itt a Euro.

2. andy00:
   2008. 04. 28. 20:38

   Az Államfők nem tudták hogy nem Károly Róbert van a 200-on? Mert igazából ők a nemzet képviselői vagy nem? Bár engem nem zavar ki van rajta,mert se többet, se kevessebbet nem ér ettől szerintem. Úgyis jön az Euro.....

Hozzászólás

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.