Blog folytatása: értékeink.hu

A blog ezentúl az ertekeink.hu címen folytatódik, a további nemzetünkkel kapcsolatos Internetes értékek ott olvashatók.

Kategóriák: Étel, ital (0) , Kultúra (0) , Művészet (0) , Sport (0) , Természet (0) , Történelem (0) , Tudomány (0) , Zene (0) , Irodalom (0) , Építészet (0) , Fesztivál (0) , Anyanyelv (0) , Oktatás (0) , Egyéb (0)

Balassi Bálint-emlékkard

A magyar költők közül a vajdasági Tari István, műfordításaiért pedig a mongol Daváhügijn Ganbold kapja ebben az évben a Balassi Bálint-emlékkardot. Az alapítók szándéka szerint a Balassi Bálint-emlékkarddal a magyar líra kiemelkedő alakjait és a magyar irodalmat – benne Balassi költészetét – fordító európai költőket jutalmazzák.

A Balassi Baráti Kör annak a költőnek ítéli oda az elismerést, akinek líráját méltónak tartja a reneszánsz alkotó életművéhez. A díjat, egy középkori végvári szablya korhű másolatát, tizenharmadik alkalommal adják át, a hagyománynak megfelelően Bálint napján, február 14-én Budapesten. A díjátadó ünnepségen tartják Balassa Sándor zeneszerző két új Balassi-kórusművének ősbemutatóját is az esztergomi Balassa Kórus közreműködésével.

Az 1997-ben alapított díj bírálóbizottsága minden évben kiegészül az új díjazottal. A grémium munkájában részt vevő, Balassi-emlékkarddal kitüntetettek között szerepel Tóth Bálint, Döbrentei Kornél, Nagy Gáspár, Buda Ferenc, Utassy József, Farkas Árpád, Kiss Benedek, valamint Balassi-fordításaiért a portugál Ernesto Rodrigues és a lengyel Tereza Worowska.

A társaságról és a díjról bővebben ITT olvashat!

Kategóriák: Kultúra (0) , Művészet (0) , Zene (0) , Irodalom (0) , Anyanyelv (0)

Európabajnok a női gyorskorcsolya-váltó

Esélyesként utazott ki, s ehhez méltóan szerepelt a Huszár Erika, Darázs Rózsa, Heidum Bernadett, Keszler Andrea összeállítású magyar váltó: a lányok a 3000 méteres táv utolsó harmadában a mezőny élére álltak, s már nem is engedték ki kezükből a győzelmet. A sportág első magyar Európa-bajnoki sikerét érte el a női váltó.

Nyolc éremmel zárta a magyar csapat a torinói Európa-bajnokságot - soha ilyen jól még nem szerepeltek a magyarok a kontinensviadalon. Heidum Bernadett két távon, 1500 és 1000 méteren is fináléba jutott – a hosszabbik távon a negyedik helyen végzett, ezer méteren pedig egészen a bronzéremig jutott. Szintén a harmadik helyen végzett Huszár Erika – ő 500 méteren szerepelt parádésan. Knoch Viktor az Európa-bajnokság előtt azt mondta, minden távon legalább az elődöntőig szeretne jutni. Nos, ezt túlteljesítette a pécsi koris, hiszen mindhárom távon a fináléig menetelt, 500 méteren ezüst-, 1000 és 1500 méteren pedig bronzérmet szerzett. Így az összesített rangsorban is érmes helyig jutott Knoch – bronzérmes lett. A férfiak közül Darázs Péter szerepelt még fináléban: ő 500 méteren volt döntős, ahol sérüléssel küszködve lépett jégre, s végül a hatodik helyen végzett.

Forrás: NapiÁszOnline

Kategóriák: Sport (0)

Táncsics-börtön

A Táncsics-börtönként ismert épület hatvan év után kerül vissza a magyar állam tulajdonába. A II. világháborút megelőzően a Pénzügyminisztérium hivatala működött ott, 1948-tól pedig – háborús jóvátétel keretében – az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének tulajdona lett. 2008 tavaszán az I. kerület polgármestere kilenctagú, nemzetközi szaktekintélyekből álló grémiumot kért fel arra, hogy tegyenek javaslatot az épület közcélú hasznosítására

Az Egyesült Államok és Magyarország 2007 szeptemberében írta alá az ingatlancseréről szóló megállapodást. A szerződés szerint az amerikai fél a Táncsics-börtönt is magában foglaló ingatlant két másik épülettel együtt adja vissza a magyar államnak, ezek közül az egyik a Béla király úton, a másik a Széchenyi rakparton található. Cserébe Magyarország átadja a budapesti amerikai nagykövetség melletti két épületet, valamint elvégzi ezek felújítását.

A területnek több birtokosa volt a múltban. A pálosok a XV. század elején a Cilleiekkel cserélték el, Ulrik halála után az ingatlan a korona tulajdona lett. Mátyás király hű emberének, Guthi Országh Mihálynak adományozta. Az 1530-as években a telek északi részén alakították ki az ún. Erdélyi-bástyát. Az évszázadok ostromait az épületek nem élték túl. A József Kaszárnyát, amelynek homlokzata az utcára néz, 1810 körül húzták fel. Itt raboskodott Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Czuczor Gergely, Táncsics Mihály, Batthyány Lajos.

A Táncsics börtönről bővebben ITT olvashat!

Kategóriák: Történelem (0) , Építészet (0)

186 éve született Petőfi

Máig is ellentmondó adatok szerint Kiskőrösön 1822. december 31-én vagy 1823. január 1-jén Kiskőrösön született Petőfi Sándor, a szabadságharcban fiatalon elesett, példátlan tehetségű költő. Petőfit születésekor még Petrovics Alexanderként keresztelték meg az evangélikus vallás szerint.

Apja, Petrovics István mészárosmester, szlovák családból származott, de magyarnak vallotta magát, míg édesanyja, Hrúz Mária, férjhezmenetele előtt mosónőként és cselédként dolgozott a maglódi evangélikus lelkésznél. Petőfi egyik nagyobb terjedelmű művében, a több életrajzi vonást is tartalmazó Az Apostolban is utal szilveszteri születésére, a főhős is a Szilveszter nevet kapja.

1844 februárjában Pestre indult azzal a szándékkal, hogy költő lesz. Vörösmarty Mihály – kit a költő „Magyarország egyik legnagyobb emberének” tartott, támogatta az ifjút, s tekintélyével beajánlotta a Nemzeti Körnek – a haladó pesti polgárság és értelmiség ellenzéki szellemiségű szervezetének –, hogy Petőfi verseit kiadják. A kör tagjai: Vörösmarty, Tóth Gáspár, Fáy András, Szigligeti Endre, Lendvay (színész), Fényes Elek tudós statisztikus összeültek, hogy a művek megjelenjenek.

Vörösmarty és Bajza támogatásával 1844. júl. 1-től segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. 1844. októberében jelent meg A helység kalapácsa című komikus eposza.
1844. novemberében megjelenik első verseskötete, belefogott a János vitézbe. Pesten megismerkedett Csapó Etelkével, aki 1845. jan. 7-én váratlanul meghalt. Eme korszakának verseit gyűjtötte össze az 1845. márciusában megjelenő Cipruslombok Etelke sírjára kötetébe. Kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből. Áprilisban elindult felvidéki körútjára, ahol mindenhol lelkesen fogadták. 1845. októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei című versciklusa. Sokat utazott, gyakran ellátogatott szüleihez Szalkszentmártonba. 1845. nov. 10-én megjelent második verseskötete.
1846. márc. 10-ig leginkább szüleinél volt, itt született 1846. áprilisában Felhők címmel megjelent 66 epigrammája. 1846 elején Tigris és hiéna dráma, később A hóhér kötélen című regényén dolgozott. Márciusban visszatért Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe. 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát. Egyből beleszeretett. Júlia azonban nem tudott azonnal dönteni, csak egy év múlva házasodtak össze. 1847-ben elolvasta a Toldit, és ezután kötött szoros barátságot Arannyal.
1847. márciusában megjelenik az Összes költemények című kötete. 1849. március 15-e egyik vezetője, de az elért politikai eredményeket kevesellte. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, szembe került vezető politikusokkal, fokozatosan elvesztette népszerűségét. A szabadságharc idején századosi rangot kapott. 1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Debrecenben, 1849. januárjában jelentkezett Bem tábornoknál.

Bem kedvelte, segédtisztjévé, személyes tolmácsává tette, óvta a csatáktól. Azonban Petőfi a többi felettesével rossz viszonyban volt (Klapkával való összezördülése után ki is lépett a hadseregből). Nem kapott fizetést, anyagi gondjai voltak. Márciusban apja, májusban anyja hal meg. Mezőberényben megírja fia életrajzát és utolsó versét A szörnyű időt. Csatlakozik Bemhez, de tulajdonképpen civilként vesz részt a segesvári csatában, itt is tűnik el örökre, 1849. júl. 31-én.
1849. július 31-én került sor a szabadságharc vérbe fojtásában segédkező orosz cári csapatokkal vívott harcok során a Segesvár melletti fehéregyházi ütközetre. Délután egykor Bem utasította, hogy hagyja el a csatateret. Ötkor még látták a Sárpatak hídján, ahol 200 székely ifjú katona 800 kozákkal küzdött, egy Lengyel nevű katonaorvos lóhátról kiáltott még neki, hogy fusson, mire ő – lova már nem lévén – futva elindult. Meghalni nem látta senki.
A bécsi császári titkos levéltár iratai őrzik a csata végét, mely szerint „Azonnal, mihelyt a felkelősereg maradványai a bekövetkezett lovassági roham után a július 31-én Segesvár mellett vívott ütközetben Héjjasfalva felé menekültek, kozákrajok keltek át Fejéregyházán és Fejéregyháza fölött a Küküllőn is, ily módon elvágták nagyon sok menekülőnek az útját; ezeket mindjárt le is kaszabolták.”

Petőfiről bővebben ITT olvashat!
Petőfi műveiből a MEK-ban olvashat!

Kategóriák: Kultúra (0) , Történelem (0) , Irodalom (0) , Anyanyelv (0)

Gábor Dénes-díj

A huszadik alkalommal, nyilvánosan meghirdetett Gábor Dénes-díjra a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természet-tudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetői továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek terjeszthették fel a kiírásnak megfelelő, kiemelkedően kreatív, innovatív, magyar állampolgársággal rendelkező szakembereket.

Gábor Dénes díjban részesültek:

Apáthy István villamosmérnök, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet főtanácsosa, az új generációs Pille sugárzásmérő rendszer, az SPM plazmadetektor és a DIM pordetektor kifejlesztésében vállalt meghatározó szerepéért.
Dr. Bársony István villamosmérnök, MTA doktor, egyetemi tanár, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója, a pórusos szilíciumtechnológia területén elért, nemzetközi szinten is elismert és szabadalmakkal fémjelzett, kimagasló kutatási-fejlesztési eredményeiért.
Dr. Duschanek Valéria élelmiszertechnológus-mikrobiológus, biokémikus, agrármérnök, az Iszkaszentgyörgy-i kísérleti fejlesztő laboratórium megalapítója és vezetője, a fogyasztói igényeknek megfelelő, nagy biológiai értékű új élelmiszeripari készítmények előállítása, piaci bevezetése, az új szemléletű enzimmegőrzéses élelmiszertartósítási technológiák kidolgozása és szabadalmaztatása, a funkcionális élelmiszerek és gyógyszernek nem minősülő étrendi kiegészítők (un. nutracetikumok) tárgykörben folytatott több évtizedes eredményes kutatási-fejlesztési tevékenységéért.
Dr. Friedler Ferenc matematikus, a Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Műszaki Informatikai Kar dékánja, a nemlineáris hálózatok szintézise, az operációkutatás, az ipari folyamatok optimalizálását célzó, tudományos megalapozású, innovatív kutatási-fejlesztési eredményeiért.
Dr. Kisbán Sándor építőmérnök, a CÉH Zrt. híd szakági főmérnöke, az első magyarországi ferdekábeles Duna-híd, nevezetesen a Megyeri-híd tervezése, méretezése, optimális kialakítása és megvalósítása során nyújtott kiemelkedően innovatív tevékenységéért.
Dr. Tulassay Tivadar orvos, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem rektora, a koraszülöttek és a csecsemők betegségeinek kutatása, az orvosképzés terén elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért.
Vámos Zoltán villamosmérnök, a GE Hungary Zrt. Globális Fényforrásfejlesztési igazgatója, az általa irányított energiatakarékos, környezetbarát kompakt fénycsövek konstrukció- és technológia fejlesztése terén elért eredményeiért.

In memoriam Gábor Dénes oklevélben részesültek:

Nyiri Lajos villamosmérnök, szakdiplomata, egykori TéT attasé, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság volt elnöke részére azért a tevékenységéért, mellyel segítette a nemzetközi Gábor Dénes-díj megalapítását.
Detrekői Ákos akadémikus, egyetemi tanár, a Műegyetem korábbi rektora, az NHIT elnöke részére azért az önzetlenül végzett és évtizede tartó szakmai és erkölcsi támogatásért, mellyel hozzájárult a Gábor Dénes-díj presztízsének növeléséhez.

„Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíj”-ban részesült:

Polgári Beáta, a BME III. évfolyamos hallgatója kapta a „Rezisztív szupravezetős zárlati áramkorlátozókban használható YBa2Cu3O7-δ szupravezetők készítése és vizsgálata ” tárgyú tudományos diákköri munkája további ösztönzéséért. Konzulensei voltak: Györe Attila egyetemi tanársegéd (BME VIK) és Dr. Jacques Noudem (CRISMAT labor vezető)

A díjról és a díjazottakról bövebben ITT olvashat!

Kategóriák: Tudomány (0) , Építészet (0)

Őrtüzek gyúltak a nagy magyar télben

Lassan újra hagyománnyá válik, hogy évről évre december 21-én, a téli napforduló idején, az ősi kerecsen ünnepén máglyákat gyújtanak a fény születésének tiszteletére. A Kárpát-medencében fellobbanó tüzek fényláncot alkotva a magyarság összetartozását is jelképezik. Reményik Sándor sorait idézve: Nagy magyar télben picike tüzek, / Soh’se volt olyan máglya, / Mintha most ez a sok-sok titkos láng / Összefogna egy láncba…! / Az égig, a csillagos égig érne, / És minden idegen rongy benne égne!

Nagyváradon a Pusztai Farkasok Hagyományőrző Íjászegyesület és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) kezdeményezték a máglyagyújtást és hívták közös ünneplésre a megyeszékhely magyarságát, hogy együtt örvendjenek a fénynek a sötétség felett aratott győzelmén. A kellemes téli estén több mint harmincan jelentek meg az Almás hegy dorongosi dűlőjén felállított hatalmas máglyarakás körül, hogy megyeszékhelyünkön először felelevenítsék őseink kerecsen ünnepét.

Az este hét órakor Nagyváradon lángra lobbanó fénnyel egyidőben szerte a Kárpát-medencében, Felvidéktől Délvidékig, Erdélytől a Partiumon át egész Magyarországig meggyúltak a tüzek. Bihar megyében Szalacson és Biharszentjánoson lobbantak még fel az összefogás fényláncának tüzei. Erdélyben a többi között tüzek gyúltak a torockói, a marosvásárhelyi, a szovátai, a székelyudvarhelyi, a nyárádszeredai és a kézdivásárhelyi magaslatokon.

A téli napforduló évszázadokon keresztül az egyik legfontosabb eseménye volt a mindenkori magyar embereknek. Ebben az időben a lenyugvó Nap felé sólymokat röptettek, majd a sólyom földre szállta után tüzeket gyújtottak. A lenyugvó nap tüzét mentették át a felkelő nap erejébe. A magyar nemzetnek az a szerepe, hogy a legsötétebb időszakokban is képes legyen a fényt tovább éltetni, kiterjeszteni.

Tavaly mintegy 600 helyszínen gyújtottak tüzet szerte a Kárpáthazában, és megközelítőleg 9 ezer ember melegedett a tüzek mellett. Az idénre ezek a számok csak növekedtek, hisz még többen csatlakoztak e hagyományhoz. A hagyományőrzők kürtszóval és ostorcsattogtatással űzték el a gonosz szellemeket, melyek füstté válva, tűzbogarak kíséretében szálltak el messze, hogy ne háborgassák többé az embereket. A ropogó tűz hangja – melyben minden jelenlévő a megtisztulás reményében, fapálcára vésve égette el bűneit – csodásan egybeolvadt a doromb ősi dallamával, melegséget árasztva a világra.

Forrás: Erdély Ma

Kategóriák: Kultúra (0) , Fesztivál (0)

Kós Károly

Százhuszonöt éve, 1883. december 16-án született Temesvárott Kós Károly építész, író, grafikus, könyvkiadó, politikus.

Erdélyi szász család sarja, apja, Karl Kosch postatisztviselő volt. A nagyszebeni és a kolozsvári diákévek után a budapesti Műegyetem építész szakán folytatta tanulmányait, tervezésben az elsők közé tartozott, amiről számos elismerés, pályázati díj tanúskodott. 1907-ben lediplomázott, s ösztöndíjasként Székelyföld, Torockó és Kalotaszeg építészetét és néprajzát tanulmányozta. Így alakította ki sajátos stílusát, amelyben a szecesszió és az erdélyi népi építészet, díszítőművészet elemei keverednek. 1908-ban önálló építészeti irodát nyitott, első munkái között szerepelt - más tervezőkkel közösen - az óbudai református parókia, a zebegényi katolikus templom és az állatkerti pavilonok tervezése is.

1910-ben a kalotaszegi Sztánán felépítette Varjú-várnak nevezett nyaralóját, későbbi lakóházát, s megírta a Régi Kalotaszeg című könyvét. Kalotaszeg címmel lapot indított, megtervezte a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot és 1912-ben a "Kispesti munkásház és tisztviselőtelep" (Wekerle-telep) tervpályázaton az ő rendezési tervét fogadták el.

Az I. világháború kitörésekor behívták katonának, de 1916-ban felmentették a szolgálat alól, s megbízták IV. Károly koronázási ünnepségének előkészítésével, amiért megkapta a Ferenc József lovagkeresztet. 1918-ban az Iparművészeti Főiskola építészeti tanszékére nevezték ki, de az őszirózsás forradalom után családjával inkább Sztánán maradt. 1919-ben megszervezte a Kalotaszeg Köztársaságot, amelynek címert, pénzt, zászlót és bélyeget tervezett.

Trianon után részt vett a Magyar Néppárt és az Erdélyi Szépmíves Céh megalakításában, szerkesztette Benedek Elek Vasárnap című politikai újságját. A Céh jelentette meg első regényét, a Varjú nemzetséget is. 1931 és 1944 között szerkesztette az Erdélyi Helikon című folyóiratot, 1934-ben pedig elvállalta a kalotaszegi református egyházmegye főkurátorságát. Ebben az évben saját illusztrációival megjelent Az országépítő című, Szent Istvánról szóló történelmi regénye, amelyért Baumgarten-díjat kapott. A szintén történelmi témájú Budai Nagy Antal című drámáját a pesti Vígszínház mutatta be. 1940-ben - az erdélyi magyarságért végzett munkájáért - Corvin-koszorúval tüntették ki.

1945-től a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola dékánja, 1952-ben nyugdíjba vonult, de az írással és a tervezéssel nem hagyott fel. Infarktusa, majd feleségének 1973-ban bekövetkezett halála után egészsége megromlott, 1977. augusztus 25-én hunyt el. Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben található.

Emlékére 1988-ban díjat alapítottak, amelyet minden évben december 16-án adnak át azoknak, akik különösképpen sokat tesznek településük arculatának formálásáért, vagy kiemelkedő építészeti tevékenységet végeztek.

Forrás: MTI

Kós Károlyról bővebben ITT olvashat!

Kategóriák: Kultúra (0) , Művészet (0) , Irodalom (0) , Építészet (0) , Anyanyelv (0) , Oktatás (0)

Bolyai János

Minden idõk egyik legeredetibb gondolkodású matematikusa tragikus sorsú hadmérnök, mûveiben messze meghaladja korát. Az õ geometriája, "az új más világ" nélkül elképzelhetetlen lenne a legmodernebb kor vívmányainak - rakéták és mûholdak - mûködése. 1802. december 15-én született Kolozsvárott. Apja Bolyai Farkas a marosvásárhelyi evangélikus katolikus kollégium tanára és a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja. Korának egyik legelsõ, hazájának pedig addigi legnagyobb matematikusa volt.

Bolyai János 12 éves korában elvégezte a gimnázium 6. osztályát. 15 éves korában Bécsben folytatta tanulmányait, melyet öt év után kiváló eredménnyel fejezett be. Kíváló eredménnyel elvégzi a bécsi Hadmérnöki Akadémiát és alhadnaggyá avatják. 21 éves korában hadnagy, 22 éves korában fõhadnagy, 24 évesen kapitány lett. A hadseregben elsõszámú matematikus, elsõszámú virtuóz hegedûs, és elsõ számú vívó volt. Folyamatosan párbajozott, párbajai közül sok halállal végzõdött, de mindig õ volt a gyõztes. 1833-ban saját kérelmére nyugállományba helyezték, úgy engedték el, hogy akkor tér vissza , amikor csak akar.

Nyugdíjazása után apjához költözött Marosvásárhelyre, ahol egy évig lakott apjával való folytonos veszekedések közepette. Apját még párbajra is kihívta, mire apja jól megdorgálta és kitiltotta a családi házból. Ezután még egy ideig Marosvásárhelyen lakott, de apja késõbb megengedte neki, hogy kiköltözzön domáldi birtokukra. Itt teljes magányban töltött el tíz évet, majd 1843-ban apjától bocsánatot kért, és újra hazaköltözött. Hat hétig tartott közöttük a béke, de utána újra kitörtek a veszekedések, így újra kiköltözött a domaldi birtokra. 1846-ban újra visszaköltözött Marosvásárhelyre, s ott lakott elvonultan a világtól, s tulajdonképpen elveszetten a tudomány számára.

Munkássága: Az abszolút geometria korszakalkotó felfedezését közlõ dolgozata, az Appendix 1832-ben jelent meg latin nyelven, atyja Bolyai Farkas Tentamen címû mûve függelékeként. Munkáját kortársai - Gauss kivételével - nem értették meg, és nem méltányolták. Pedig a kérdés felvetése és kutatása idõszerû volt. Erre vall, hogy N.I.Lobacsevszkij orosz matematikus - Bolyai Jánostól függetlenül - hasonló eredményre jutott, és erre vonatkozó munkáját 1829/30-ban tette közzé. Bolyai János eredményei annál is inkább figyelemre méltóbbak, mert rendkívül nehéz anyagi viszonyok és kezdetleges körülmények között, elszigetelten, a matematikai alkotómunka lehetõségeitõl megfosztva élte életét. Ennek ellenére a nem euklédeszi geometriával kapcsolatos rendkívüli eredményein kívül jelentõs és korszerû dolgozatokat írt a komplex számok elméletérõl Respensio címen 1837-ben. Ezenkívül a matematikai térelmélet megalapozásával is foglalkozott. Az elismerés hiánya mélységesen elkeserítette, önmagával meghasonlottan 1860. január 27-én Marosvásárhelyen halt meg. 1911-ben hamvait exhumálták, és nagy ünnepélyességgel atyja hamvaival együtt közös sírba helyezték.

Forrás: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Bolyai Jánosról bővebben ITT olvashat!

Kategóriák: Tudomány (0)

Magyar siker a Nemzetközi Junior Természettudományi Olimpián

Eddigi legjobb eredményét érte el a magyar csapat a Dél-Koreában megrendezett Nemzetközi Junior Természettudományi Olimpián: egy arany-, négy ezüst- és egy bronzérmet szereztek a magyar fiatalok.

Hazánk ötödször vett részt a 2004-ben Indonézia által alapított versenyen, amelyen 16 évesnél nem idősebb középiskolás diákok vehetnek részt. A biológia, fizika és kémia területéről összeállított versenyen először feleletválasztásos teszteket kell kitölteni, majd egy elméleti fordulóban problémákat megoldani, végül pedig csapatmunkában gyakorlati feladatokat, méréseket, kísérleteket végeznek a versenyzők. A megmérettetésen idén 42 ország tanárai és diákjai, valamint 8 újonnan érdeklődő ország megfigyelői vettek részt.

A magyar csapatba az előző tanév korosztályi természettudományi versenyeinek legjobbjai közül válogattak tagokat. Ebben az évben kétlépcsős válogató alapján állt össze a hatfős csapat. A magyarok közül Bencskó György Árpád (Fővárosi Fazekas Mihály Gyakorlóiskola, Budapest) arany-, Börcsök Bence (Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged), Nagy Attila Gábor (Leőwey Klára Gimnázium, Pécs), Wirnhardt Bálint (Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllő) és Batki Bálint (ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, Budapest) ezüst-, valamint Sebő Anna (ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, Budapest) bronzérmes lett. A magyar csapat Korea, Tajvan, Szingapúr, Thaiföld, Oroszország és Németország után a hetedik helyet szerezte meg.

A Nemzetközi Junior Természettudományi Olimpiáról bővebben ITT olvashat!

Prima Primissima Díj 2008

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat pénteken este Budapesten, a Művészetek Palotájában. A díjazottak: Csoóri Sándor író, költő; Markó Iván táncművész, koreográfus; Keleti Éva fotóriporter; Pusztay János nyelvész; Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság házfőnöke; Novák István építész; Szegő András újságíró; Koncz Zsuzsa előadóművész; a Muzsikás Együttes és az MKB Veszprém kézilabdacsapata. A közönségdíjat Halász Judit színművésznő, az idén először kiosztott televíziós különdíjat pedig a Magyar Televízió kapta.

Csányi Sándor a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében kiemelte: a világban és Magyarországon zajló pénzügyi válság idején különösen örül annak, hogy létezik a Prima Primissima Díj. Hozzátette: miközben a mai világban az emberek többsége elveszik az anyagi javak hajszolásában, azokat díjazták, akik a többség értékítélete alapján kitartásukkal, alkotói elkötelezettségükkel, kimagasló teljesítményükkel Magyarország szellemi vagyonát és hírnevét gyarapították.

A Prima Primissima Díjat és Alapítványt 2003 nyarán alapította Demján Sándor üzletember a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökségének közreműködésével. A magándíjat azzal a céllal hozták létre, hogy pártoktól és politikától mentesen támogassák és fejlesszék a magyar tudományos, művészeti és kulturális életet, őrizzék a magyar értelmiség eredményeit, értékeit. A felajánlásnak köszönhetően az alapítvány tíz éven át ítélheti oda a kitüntetést.

A primissimák, vagyis a kategóriák győztesei 50 ezer eurót kapnak és átvehetik a kitartás jelképét: a Zsolnay Porcelánmanufaktúra által készített Kincsem-szobrot. A többi jelölt (prima) tíz-tízezer euró díjazásban részesül. A közönségdíj szintén 50 ezer euróval és a világhírű versenylónak az Ajkai Kristály Kft. által megformált szobrával jár.

Forrás: MTI

Kategóriák: Kultúra (0) , Művészet (0) , Sport (0) , Zene (0) , Irodalom (0) , Építészet (0) , Anyanyelv (0)

Bolyai Farkas

A Bolyai család ősi fészkének számító Bólyán, Farkas halála 152. évfordulójának napján, november 20-án leplezték le a nagy tudós mellszobrát. A szobrot Árvai János szobrászművész alezredes készítette. Bólyán, ahol ezelőtt húsz évvel még semmi konkrét emlékhely nem hirdette a két nagy tudós e helységhez való kötődését, ma már Bolyai-emlékszoba, Bolyai János és Bolyai Farkas mellszobrai, valamint emléktáblák jelzik nagyságukat.

Rendkívüli fejszámoló képességével és zenei érzékével is kitűnt, tanárai csodagyerekként kezelték. Id. Kemény Simon báró 1787-ben a fia mellé fogadta mentornak. Bolyai vele tartott a kolozsvári református kollégiumba, majd 1795-ben ifj. Kemény Simonnal külföldi tanulmányútra indult. Göttingenben megismerkedett Carl Friedrich Gauss-szal, s a találkozásból életre szóló barátság szövődött. Bolyai az elsők közt őt értesítette arról, hogy megszületett gyermeke, a később világhírű matematikus lángész János. 1804-ben a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiatanára lett. Magyar nyelvű szépírói munkásságát értékelve 1832-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjául választotta. Első nyomtatott matematikai műve Az arithmetica eleje (1830) volt, fő munkája, a latin nyelvű Tentamen... (Kísérlet... 1832–1833) pedig a tudományos élettől elszigetelt szerző matematikai rendszerét tartalmazta. A függvényfogalom meghatározásában megelőzte Dirichlet, Lacroix és Lobacsevszkij munkáit. Új eljárással határozta meg néhány egyenlet közelítő gyökét, s konvergenciakritériumot állított fel a később Raabe-ről elnevezett pozitív tagú végtelen sorokra. Legismertebb elmélete az általa definiált végszerű területegyenlőség fogalmára épül: „két síkterület akkor végszerűen egyenlő, ha véges számú, páronként egybevágó darabokra osztható”. Utolsó matematikai műve, a Kurzer Grundriss... (Rövid vázlat...) 1851-ben jelent meg, ebben a legfontosabbnak tartott matematikai alapgondolatokat és fogalmakat foglalta össze. Bolyai Farkas Marosvásárhelyen hunyt el 1856. november 20-án.

Bolyai Frakasról bővebben ITT olvashat!

Kategóriák: Tudomány (0) , Oktatás (0)